ecosensus - lehet az ételünk is fenntartható, legyen a helyi termék a valódi választás!

32 pontban foglalta össze a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), milyen lehetőségeket kaptak a gazdálkodók a kistermelésre vonatkozó jogszabályok idei módosításával. A vonatkozó rendeletekhez részletes értelmezési és gyakorlati magyarázatokat adnak.

a) hetente 6, évente legfeljebb 72 darab kifejlett vagy növendék sertést, juhot, kecskét, struccot vagy emut,

b) hetente 10, évente legfeljebb 120 darab 50 kg alatti malacot, 15 kg alatti bárányt vagy gidát,

c) hetente 2, évente legfeljebb 24 darab kifejlett vagy növendék szarvasmarhát,

d) hetente 2, évente legfeljebb 24 darab 100 kg alatti borjút vágathat le és értékesíthet.

e) hetente legfeljebb 200 darab házi tyúkfélét,

f) hetente legfeljebb 100 darab víziszárnyast vagy pulykát,

g) hetente legfeljebb 50 darab nyúlfélét vághat le és értékesíthet.

h) hetente 70 kg, évente legfeljebb 2600 kg húskészítményt állíthat elő és értékesíthet.

i) naponta maximum 200 liter tejet,

j) naponta maximum 40 kg tejterméket állíthat elő és értékesíthet.

k) évente összesen maximum 5000 kg mézet és méhészeti terméket értékesíthet.

l) hetente 500, évente legfeljebb 20 000 darab tojást értékesíthet.

m) évente legfeljebb 6000 kg halat értékesíthet.

n) évente maximum 20 000 kg növényi eredetűalaptermék értékesíthet.

o) hetente 150, évente legfeljebb 5200 kg savanyúságot értékesíthet.

p) hetente 150, évente legfeljebb 5200 kg növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott terméket értékesíthet.

q) hetente legfeljebb 50 kg egyéb feldolgozott növényi eredetűterméket értékesíthet.

r) hetente legfeljebb 50 kg vadon termőbetakarított, összegyűjtött terméket értékesíthet.

s) hetente legfeljebb 100 kg termesztett gombát értékesíthet.

 

2) Milyen élelmiszer-előállítással összefüggő szolgáltatásokat végezhet a kistermelő?

1. füstölés

2. aszalás, szárítás, őrlés

3. állat vágása és húsának feldolgozása

4. ételkészítés (például: kenyér, tészta, pogácsa, befőtt, lekvár)

5. terménytisztítás

6. olajos magvak (olajütés), gyümölcsök és zöldségek préselése, pasztörizálása

Az egyes szolgáltatások nyújtásának helyére vonatkozó előírásokat a Dokumentumtár IV. melléklete tartalmazza (lásd az oldal alján).

 

3) Miért fontosak az élelmiszer-előállításra és –forgalmazásra vonatkozó szabályok? Miért felelős a kistermelő?

A kistermelő felelősséggel tartozik termékei jó minőségéért és a termékeit fogyasztók egészségéért, így fontos feladata a forgalomba hozott élelmiszerek biztonságának és nyomon követhetőségének garantálása. A jogszabályok megfogalmazzák azokat az alapvető higiéniai követelményeket, amelyek betartásával az egészség veszélyeztetésének kockázata elkerülhetővagy csökkenthető, így betartásuk kötelező érvényű. Fontos annak hangsúlyozása, hogy ez közös érdek, hiszen a nem megfelelő élelmiszer forgalomba hozatala a fogyasztó egészségének veszélyeztetésén, esetleges károsításán és az ezzel kapcsolatos hatósági szankciókon túl beárnyékolja a termelő, sőt a többi termelő hírnevét is.
A kistermelő, ha biztosítani tudja a termékek nyomon követhetőségét, az előállítási folyamat bizonyos lépéseivel (kivéve: állat vágása és húsának feldolgozása) megbízhat más élelmiszer-vállalkozásokat is, valamint a 2. pontban meghatározott szolgáltatásokat akár ő is elvégezheti más kistermelők vagy magánszemélyek részére.

 

4) Mikor nem kötelező alkalmazni az előírásokat?

Az élelmiszerek magánháztartásban és saját fogyasztásra történő termelése és előállítása esetén a jogszabályok alkalmazása nem kötelező érvényű.

 

5) Mit jelent az alaptermék, illetve az ettől eltérő egyéb termék?

Az alaptermékeket közvetlenül termelik és nincsenek feldolgozva.

Néhány példa: nyers zöldség és gyümölcs, élőállat, elejtett vad, nyers tej, tojás, méz, gomba, erdei gyümölcs, gyógynövény.

 

A feldolgozatlan termékek olyan kezelésen esnek át, amely a termék eredeti tulajdonságait nem változtatja meg - például darálás, őrlés, nyúzás, darabolás, tisztítás, fagyasztás.

Néhány példa feldolgozatlan termékre: nyers hús (darabolt, darált formában is), pucolt hal, halfilé.

 

A feldolgozott termékek olyan kezelési folyamatokon esnek át, amely az eredeti termék tulajdonságait lényegesen megváltoztatják – például melegítés, füstölés, pácolás, érlelés, szárítás, marinírozás, kivonás. A feldolgozott termékek tartalmazhatnak olyan összetevőket, amelyek az előállításukhoz szükségesek, vagy különleges tulajdonságokat adnak nekik.

Néhány példa feldolgozott termékre: pasztőrözött tej, sajt, túró, vaj, kolbász, szalámi, gyümölcslé, lekvár, őrölt fűszerpaprika

Fontos ismerni a különbséget a termékkategóriák között, hiszen mások az elvárások, így eltérőszabályok vonatkoznak az alaptermékekre, a feldolgozatlan és a feldolgozott termékekre.

 

6) Hol és milyen feltételek mellett értékesíthet a kistermelő?

A kistermelő a végső fogyasztónak:

a) nem állati eredetű alaptermékeket, mézet, méhészeti terméket és élőhalat saját gazdaságának helyén, Magyarország területén működő valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen,

b) egyéb állati eredetű alaptermékeket, általa levágott baromfit és nyulat, általa kifogott halat, általa megtermelt alaptermékből előállított egyéb élelmiszert (sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsának kivételével) saját gazdaságának helyén, a régión belül (saját megye és Budapest) vagy a gazdaság helyétől légvonalban számított 40 km távolságon belül működőpiacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen,

c) saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát saját gazdaságának helyén értékesítheti.

A kistermelő az előzőpontokban felsorolt termékeit a régión belül (saját megye és Budapest) vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva 40 km távolságon belül működő kiskereskedelmi, vendéglátó és közétkeztetési létesítményeknek is értékesítheti. A piacon és vásáron történő értékesítés során a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól, továbbá a vásárokról és a piacokról szóló rendeletekben foglalt előírásokat is be kell tartania a kistermelőnek.

 

7) Milyen további értékesítési lehetőségei vannak a kistermelőnek? Mit jelent a falusi vendégasztal kifejezés?

A kistermelő a vevő kérésére a régión belül vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva a Magyar Köztársaság területén legfeljebb 40 km távolságon belül házhozszállítással is értékesítheti élelmiszereit, a piaci értékesítésre vonatkozó területi szabályok betartásával. A falusi vendégasztal szolgáltatás keretein belül a kistermelő a gazdaságába látogató turistákat házi élelmiszerekkel, családias és közvetlen környezetben láthatja vendégül.

 

8) Milyen ételeket kínálhat fel a kistermelő a falusi vendégasztal szolgáltatás keretében?

A kistermelő az általa megtermelt vagy előállított, és - kiegészítő alapanyagként - vásárolt élelmiszer felhasználásával falusi vendégasztalt üzemeltethet. A termelési, előállítási és értékesítési mennyiségek nem haladhatják meg az 1. melléklet A. részében meghatározott mennyiségeket.

A kistermelő falusi vendégasztal keretében a 15. pontban bemutatott hatósági állatorvosi igazolással rendelkező állományából származó sertés, 30 hónaposnál nem idősebb szarvasmarha, továbbá 18 hónaposnál nem idősebb birka vagy kecske húsából készített ételeket is felszolgálhat a saját gazdaságába ellátogató vendégeknek.

 

9) Milyen alapvető szabályok vonatkoznak a falusi vendégasztal keretében végzett állatvágásra és az így levágott állat húsából készített ételekre?

A kistermelőnek a vágást és az ételkészítési programot az állatvágás előtt 48 órával írásban
be kell jelentenie az illetékes kerületi hivatalnak. A kötelező (Trichinella) vizsgálat eredményeinek rendelkezésre állásáig a húst tartalmazó ételek csak biztonságos hőkezeléssel elkészítve kínálhatóak fel. A vágásból származó, Trichinella-vizsgálaton kedvező eredménnyel átesett sertéshús le is fagyasztható. A megmaradt, az az el nem fogyasztott ételeket a kistermelő nem értékesítheti később, azokat vagy magánfogyasztásra használhatja fel, vagy megfelelő módon meg kell semmisítenie.

 

10) Hány darab állatot vághat le és dolgozhat fel a kistermelő falusi vendégasztal keretében?

Évente legfeljebb 12 saját sertést, 24 juhot, 24 kecskét és 2 szarvasmarhát.

 

11) Kik segíthetik a kistermelőt az értékesítésben?

A kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele közös háztartásban élő személyek, a kistermelő házastársa, hivatalosan bejegyzett élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti.

 

12) Milyen okmányokra van szükség a kistermelői tevékenység végzéséhez?

a) bejelentési kötelezettség,

b) adatlap,

c) hatósági állatorvosi bizonyítvány,

d) hússzállítási igazolás,

e) nyilvántartás vezetése.

A 13-21. kérdések között részletesen bemutatjuk ezeket az okmányokat és kötelezettségeket, valamint a beszerzés és a teljesítés körülményeit.

 

13) Milyen bejelentési kötelezettség vonatkozik a kistermelőre és hová kell ezt benyújtani?

A kistermelő köteles tevékenysége megkezdését, tevékenységének lényeges megváltozását, szüneteltetését és megszűnését írásban benyújtani a gazdaság helye szerint illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) kerületi hivatalához. A kistermelő nem köteles bejelenteni a kis mennyiségű nem állati eredetű alaptermék termelését, valamint vadon termő alaptermékek összegyűjtését és betakarítását, azonban a forgalomba hozatalukat már igen!

 

14) Mit kell tartalmaznia a bejelentésnek?

Az írásban benyújtott bejelentésen az alábbi információkat szükséges feltüntetni:

a) a kistermelő neve,

b) a gazdaság vagy az élelmiszer-előállítás helye,

c) az értékesíteni kívánt élelmiszerek megnevezése.

A bejelentést követően az MgSzH kerületi hivatala a kistermelőt nyilvántartásba veszi és regisztrációs számmal látja el.

(Amennyiben a kistermelő a 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó kiskereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, akkor e jogszabály rögzíti a bejelentés adattartalmát is, amelynek részletes leírását a III. melléklet tartalmazza. A felsorolt adatok közül a kistermelőnek a bejelentésben természetesen csak azokat kell feltüntetnie, amelyek tevékenysége szempontjából értelmezhetőek).

 

15) Mikor van szükség a hatósági állatorvosi bizonyítványra?

A kistermelő állati eredetűalap- és feldolgozott terméket (tej, sajt, kolbász stb.) csak akkor hozhat forgalomba, ha azt az állatállományt, amelyből e termékek származnak a hatósági állatorvos átvizsgálta és a hatósági állatorvosi bizonyítványt kiállította. A bizonyítvány igazolja, hogy az állomány részt vett a kötelező mentesítési programokban, illetve mentes gümőkortól és brucellózistól.

 

16) Hogyan szerezhető be a hatósági állatorvosi bizonyítvány? Meddig hatályos és hol kell tárolni?

A bizonyítványt az állatorvos a kistermelő kérelmére állítja ki.

A hatósági állatorvosi bizonyítvány a kiállítástól számított 1 évig hatályos, a kistermelő kérelmére évente meghosszabbítható. A hatósági állatorvosi bizonyítványt vagy annak a hatósági vagy jogosult állatorvos által hitelesített másolatát az élelmiszerek végsı fogyasztó felé való értékesítésének minden egyes helyszínén (beleértve a kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt is) az árusítás helyén kell tárolni.

 

17) Mikor van szükség a hússzállítási igazolásra?

A kistermelő a gazdaságában nevelt és tulajdonában lévő baromfit, nyúlfélét a tartás helyén levághatja. A vágás előtti állományszintű, valamint a vágás utáni húsvizsgálatot a hatósági vagy az erre jogosult állatorvos végzi el és állítja ki a forgalomba hozatalhoz szükséges hússzállítási igazolást.

A 18. pont szerinti kis mennyiségű és közvetlen értékesítés kivételt képez a vágás helyszínén végzett húsvizsgálat alól, azonban kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítmény részére csak és kizárólag az előírt húsvizsgálaton átesett és erről igazolással rendelkező baromfi- és nyúlhús értékesíthető.

A kistermelő a gazdaságában nevelt, tulajdonában lévősertést, juhot, kecskét, szarvasmarhát, struccot és emut engedélyezett vágóhídon vágathatja le. Ilyenkor az állatorvos a helyszínen végzi el a húsvizsgálatot és állítja ki a hússzállítási igazolást.

A kistermelő köteles a húsvizsgálatot igazoló hússzállítási igazolásokat 2 éven keresztül megőrizni.

 

18) Milyen feltételek esetén nincs szükség hússzállítási igazolásra?

Baromfi és nyúlfélék esetében, amennyiben a heti vágási szám nem haladja meg az 1. pontban szereplő maximum heti mennyiségek 25%-át és a kistermelő a gazdaság helye szerinti településen közvetlenül értékesít a végsőfogyasztó részére, nem kötelező húsvizsgálatot végeztetnie. Ebben az esetben is szükséges azonban a hatósági vagy jogosult állatorvost a vágás időpontjáról tájékoztatnia.

A levágott állatok húsának vizsgálata ebben az esetben az értékesítés helyszínén történik.

 

19) Mi az adatlap lényege?

Az adatlap olyan dokumentum, amelyet a kistermelő az alaptermékből előállított minden fajta élelmiszerről köteles elkészíteni és feltüntetni rajta a következő információkat:

a) a kistermelő neve, címe,

b) az élelmiszer-előállítás helye,

c) az élelmiszer megnevezése,

d) az összetevők csökkenő sorrendben való felsorolása,

e) fogyaszthatósági időtartam, illetve minőségmegőrzési időtartam,

f) tárolási hőmérséklet.

A falusi vendégasztal szolgáltatás keretében előállított élelmiszerekről nem kell adatlapot vezetni.

 

20) Hogyan dokumentálja a kistermelő, hogy mely termékből mennyit értékesíthet?

A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie az általa előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről. A nyilvántartást vagy annak másolatát a kistermelőnek az árusítás helyén kell tartania. A kistermelőköteles a nyilvántartást 2 évig megőrizni.

 

21) Milyen okmányokat kötelező, illetve ajánlott az árusítás helyszínén tárolni?

1. Kötelező az árusítás helyszínén tartani (eredetiben vagy másolatban) a termék előállításáról és az értékesítéséről vezetett nyilvántartást.

2. Kötelező az állati eredetű termékek értékesítéséhez az árusítás helyszínén tartani a hatósági állatorvosi bizonyítványt, vagy annak a hatósági vagy jogosult állatorvos által hitelesített másolatát.

3. Kötelező vágott állat értékesítése esetén az értékesítés helyszínén tárolni a hússzállítási igazolást.

4. Ajánlott az árusítás helyszínén tartani a jegyzőtől, illetve az MgSzH kerületi hivatalától érkezett igazolást a nyilvántartásba vételről és a regisztrációs számról.

5. Ajánlott az árusítás helyszínén tartani az orvos által kiadott egészségügyi nyilatkozatot is, ugyanis az élelmiszer előállításával és forgalmazásával csak olyan személy foglalkozhat, aki orvosi igazolással bizonyítani tudja megfelelőegészségi állapotát (ez az orvosi igazolás nem egyenlőaz egészségügyi kiskönyvvel).

 

22) Hogyan jelölje a kistermelő a csomagolt és a csomagolatlan élelmiszereket?

Az értékesítés módja szerint megkülönböztetünk csomagolt és csomagolatlan élelmiszereket.

1. A gazdasága helyén, piacon, vásáron, rendezvényen, ideiglenes árusító helyen és házhozszállítás útján történő csomagolt termékek értékesítése esetén a terméken fel kell tüntetni:

a) a kistermelő nevét,

b) címét vagy a gazdaság helyének címét,

c) a termék nevét,

d) a fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamát,

e) amennyiben értelmezhető a szükséges tárolási hőmérsékletet, valamint

f) a termék tömegét (kivéve, ha a csomagolt terméket a kistermelőa vevőjelenlétében méri le).

2. A gazdasága helyén, piacon, vásáron, rendezvényen, ideiglenes árusító helyen és házhozszállítás útján való csomagolatlan termékek értékesítése esetén a kihelyezett termék előtt fel kell tüntetni:

a) a kistermelő nevét,

b) címét vagy a gazdaság helyének címét és

c) a termék nevét.

3. A kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmények számára értékesített csomagolt termékeken:

a) az élelmiszerek jelöléséről szóló rendeletben meghatározott jelölést kell alkalmazni,

b) a csomagoláson, a termék megnevezése előtt fel kell tüntetni a „kistermelői”, vagy méz esetében a „termelői” jelzőt.

4. Kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmények számára a csomagolatlan termékek – beleértve az alapterméket is – értékesítése esetén:

a) a kiskereskedelmi létesítménynek az árusítás helyén fel kell tüntetni:

i. a kistermelő, illetve

ii. a termék nevét,

b) a termék megnevezése előtt fel kell tüntetni a „kistermelői” vagy méz esetében a „termelői” jelzőt,

c) a kistermelő dokumentált módon köteles tájékoztatni a kereskedőt:

i. az élelmiszer fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamáról és

ii. a szükséges tárolási hőmérsékletről.

 

23) Hogyan jelölje a kistermelő a tejet és a tejből készült termékeket?

Nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermékek értékesítése esetén az értékesítés helyén, jól látható módon fel kell tüntetni a „nyers tej, forralás után fogyasztható”, illetve a „nyers tejből készült” jelölést. Az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet szerint.

 

24) Hogyan jelölje a kistermelő az értékesíteni kívánt tojásokat?

A gazdaságában legfeljebb 50 tojótyúkot tartó kistermelőnek az általa termelt és a végső fogyasztó részére gazdaságában vagy házhoz szállítással, illetve a régión belüli piacon értékesített tojásokon nem kell feltüntetnie a termelő megkülönböztető számát tartalmazó kódot, amennyiben az értékesítés helyén feltünteti nevét és címét. Amennyiben a kistermelő több mint 50 tojótyúkot tart, az értékesíteni kívánt tojásokat úgynevezett csomagolóközpontban kell csomagolnia vagy csomagoltatnia.

 

25) Ki ellenőrzi, hogy a kistermelő betartja-e a rá vonatkozó szabályokat? Milyen gyakran tartanak nála hatósági ellenőrzéseket?

A nyilvántartott kistermelőnél az élelmiszerhigiéniai és -biztonsági követelmények tekintetében az MgSzH ellenőrei helyszíni szemlével és szükség esetén mintavétellel egybekötött ellenőrzést tarthatnak. Az ellenőrzés gyakorisága nincs meghatározva, azt a kistermelő által végzett tevékenység kockázati mértéke határozza meg. Az állati eredetű terméket feldolgozó, illetve értékesítő kistermelőnél jellemzően nagyobb gyakorisággal kerül sor ellenőrzésre, mint azoknál, akik ilyen jellegű termékkel nem foglalkoznak.

 

26) Mikor vonható vissza a kistermelői jogosítvány és milyen szankciókkal súlytható a kistermelő, ha nem tartotta be a kötelező előírásokat?

A kistermelőt, amennyiben

a) az élelmiszertermelésre és -előállításra vonatkozó előírásoknak nem felel meg, vagy

b) a megengedett kis mennyiségeket bizonyíthatóan túllépte, vagy

c) kistermelő számára nem engedélyezett tevékenységet végez, vagy

d) bármely munkafolyamata során élelmiszerbiztonságot érintő állat-egészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy egyéb hiányosság tapasztalható, akkor a kerületi hivatal írásbeli felszólítással kötelezi a fellépő hiányosság kijavítására vagy a mulasztások pótlására.

Erről bővebben a 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletben és e rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről szóló 2008. június 23-i 589/2008/EK bizottsági rendeletben kapható információ. A hiányosságok és a mulasztások további fennállása, illetve életveszéllyel vagy súlyos egészségkárosodással fenyegető élelmiszerbiztonsági hiba esetén az MgSzH jogosult a kistermelő tevékenységének felfüggesztésére, korlátozására, a hatósági állatorvosi bizonyítvány és másolatának visszavonására, a nyilvántartásból való törlésre, illetve a külön jogszabályban meghatározott szankciók foganatosításával kapcsolatban történő intézkedésre.

Amennyiben a fogyasztó egészségét súlyosan veszélyeztető hiányosság állapítható meg, a kistermelőt, valamint a gazdaságot az adott tevékenység gyakorlásától 3 évre el kell tiltani.

 

27) Milyen általános higiéniai előírásokat kell betartania a kistermelőnek?

1. A kistermelő köteles a gazdaságában legalább egy elkülönített helyiséget – bizonyos esetekben kiegészítőhelyiségeket is – fenntartani élelmiszer-előállítás céljára. Ez a helyiség lehet a lakóházán belül is, de ilyenkor az adott időpontban csak és kizárólag a fent említett tevékenységeket végezheti. Bizonyos esetekben (például baromfi,- nyúlvágás) ennél szigorúbb előírásokat alkalmaznak és kizárólag erre a célra használt helyisége(ke)t kell biztosítani.

2. A kistermelő az élelmiszer kezelésére, előállítására használt berendezéseket, eszközöket, tárolókat kizárólag az élelmiszer kezelésére, előállítására használhatja, és köteles azokat, valamint a helyiség(ek)et, illetve a tárolásban vagy szállításban használt ládákat, járműveket rendszeresen tisztítani és szükség szerint fertőtleníteni.

3. A kistermelő az élelmiszert csak tiszta, szükség szerint fertőtlenített, az adott élelmiszer csomagolására megfelelő csomagolóanyagban, edényzetben tartva, tárolva árusíthatja. Kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmény részére értékesített feldolgozott élelmiszer csomagolására újrafelhasznált csomagolóanyagot nem alkalmazhat.

4. A kistermelő az elsődleges termeléshez és az ahhoz kapcsolódó műveletekhez köteles kézmosási lehetőséget biztosítani.

5. A kistermelőnek az alaptermékeket védenie kell a szennyeződésekkel szemben. A levágásra, termelésre szánt állatokat és azok környezetét tisztán kell tartania. Az állati kártevők ellen hatékonyan kell védekeznie.

6. A kistermelő a hulladékot és a szennyvizet köteles úgy tárolni és kezelni, hogy az alaptermék és a környezet ne szennyeződjön.

7. A kistermelő az elsődleges termelésnél és a kapcsolódó műveletek során csak ivóvíz minőségűvizet használhat.

8. A kistermelőnek a takarmány-adalékanyagokat, állatgyógyászati készítményeket és növényvédőszereket az előírásoknak megfelelően kell használnia. Felhasználásukról és az élelmezés-egészségügyi várakozási időről, valamint az előforduló betegségekről és kártevőkről nyilvántartást kell vezetnie, amit köteles öt évig megőrizni.

9. A kistermelőnek gomba árusítása esetén a gombával kapcsolatos közegészségügyi szabályokról szóló külön rendelet előírásait is alkalmaznia kell.

10. A kistermelői élelmiszer előállításával és forgalmazásával csak olyan személy foglalkozhat, aki erre megfelelőegészségi állapotát orvosi igazolással bizonyítani tudja.

 

28) Milyen követelmények vonatkoznak a baromfi és a nyúl húsának feldolgozására és értékesítésére?

1. A kistermelő a gazdaságában nevelt baromfit és nyúlfélét a tartás helyén levághatja.

A kistermelő hetente legfeljebb

a) 200 db házi tyúkfélét,

b) 100 db víziszárnyast vagy pulykát,

c) 50 db nyúlfélét vághat le és értékesítet.

2. A levágásra (elvéreztetés, forrázás, kopasztás, nyúzás, zsigerelés) külön, kizárólag erre a célra használt helyiséget kell biztosítani, amelynek megfelelő méretűnek, könnyen tisztíthatónak, fertőtleníthetőnek, hideg-meleg folyóvízzel ellátottnak kell lennie.

3. Külön jogszabályoknak megfelelően kell végezni a toll és a vágási melléktermék gyűjtését, elszállítását, valamint a szennyvízkezelést.

4. A levágott baromfi és nyúlféle húsvizsgálatát a helyszínen kell elvégezni, kivéve a 18. pontban megfogalmazott feltételek érvényesülése esetén. A kistermelő a vágás időpontját minden esetben köteles egyeztetni az állatorvossal.

5. A levágott állatok húsának belsőhőmérsékletét haladéktalanul 0 ºC és +4 ºC, belsőségeit pedig 0 ºC és +3 ºC közötti hőmérsékletre kell lehűteni, és ezt a hőmérsékletet folyamatosan fenn kell tartani a tárolás, szállítás és árusítás ideje alatt.

6. A kistermelő a baromfihús darabolását és fagyasztását nem végezheti. A baromfihús festése tilos.

A rendelet jelenleg előkészítés alatt áll. Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet és a 2002. október 3-i 1774/2002 EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján.

 

29) Milyen követelmények vonatkoznak a nyers tejjel kapcsolatos tevékenységre?

1. A kistermelő naponta legfeljebb

a) 200 liter nyers tejet, illetve

b) 40 kg tejterméket (a pasztőrözött tej is tejterméknek minősül!) értékesíthet.

2. Azokat a helyiségeket, ahol nyers tejet tárolnak, térben el kell különíteni azoktól a helyiségektől, amelyekben állatokat tartanak.

3. Fejés előtt a tőgyet meg kell tisztítani. A kifejt nyers tejet meg kell szűrni, kizárólag erre a célra használt, megjelölt edényben, fedetten, hűtve kell tárolni. Különböző fajú állatok tejét egymástól elkülönítve kell kezelni.

4. A nyers tejet +6 ºC és +8 °C között tárolva 24 óráig, 0 ºC és +6 °C között tárolva 48 óráig, hűtés nélkül a fejés befejezésétől számított 2 órán belül lehet értékesíteni. A nyers tej csomagolása csak tiszta, fertőtlenített, csomagolásra alkalmas edénybe történhet.

5. A fejés és a tejkezelés eszközeit használat után tisztítani és fertőtleníteni kell, ivóvízzel el kell öblíteni és tiszta, száraz, utószennyeződéstől védett helyen kell tárolni.

6. A tejelő állat betegsége, láza, hasmenése esetén, vagy ha a kifejt tej rendellenes, a tej értékesítése tilos, és az állatorvost haladéktalanul értesíteni kell. A nyers tejnek olyan állattól kell származnia, amely jó általános állapotú, egészséges és tőgyének bőrén nincs olyan sérülés, seb vagy elváltozás, amely befolyásolja a tej fogyaszthatóságát.

7. A nyers tejként értékesítésre kerülő, illetve feldolgozásra kerülő tejnek meg kell felelnie az alábbi, két hónapos időszak (havi 2 minta alapján) mértani átlagán alapuló kritériumoknak:

a) nyers tehéntej: összcsíraszám 30 °C-on ml-ként 100 000 vagy kevesebb,

b) más állatfajtól származó nyers tej: összcsíraszám 30 °C-on ml-ként 1 500 000 vagy kevesebb.

8. A nyers tejre vonatkozó jelölési kötelezettségeket a 23. pont tartalmazza.

 

30) Milyen követelmények vonatkoznak a tojást érintő tevékenységre?

1. A kistermelő heti legfeljebb 500 és évi legfeljebb 20000 db tojást értékesíthet.

2. A kistermelő egészséges állattól származó, friss, ép, nem repedt, nem törött, szennyeződéstől mentes tojást árusíthat. Keltetett, mosott, főtt tojás nem értékesíthető.

3. A tojást értékesítésig és felhasználásig tiszta, hűvös, száraz, jól szellőző, napfénytől védett helyen kell tárolni, a tojásokat a tojásrakást követően, 21 napon belül kell értékesíteni, amiről a kistermelőnek az árusítás helyén bizonyítékkal kell szolgálnia. Erre alkalmas lehet a 20. pontban leírt nyilvántartás, amelyet egyébként is az árusítás helyszínén kell tartania.

4. A tojásra vonatkozó jelölési kötelezettségeket a 24. pont tartalmazza.

 

31) Melyek az állattartásra vonatkozó legfontosabb előírások?

1. Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról, szakszerű gondozásáról, táplálásáról, élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.

2. A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat. Az egész életciklus folyamán (mozgatás, elszállásolás, féken tartás, kábítás, levágás vagy leölés alatt) tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést, valamint sérülést okozni, a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni.

3. Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Vágóállat esetében az élelmezési cél elfogadható oknak minősül.

4. Az állat életének kioltása kizárólag kábítás után történhet. A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon.

5. Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást – az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével – kizárólag szakirányú végzettséggel, illetve az állattartók körében szokásos beavatkozás esetében csak gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

6. Amennyiben annak gyanúja merül fel, hogy az állat nem egészséges, vagy viselkedésében nyilvánvaló jelei mutatkoznak a kedvezőtlen változásnak, az állattartó késedelem nélkül köteles jelenteni azt az állatorvosnak, és haladéktalanul meg kell tennie azokat a szükséges intézkedéseket, amelyekkel a szükségtelen szenvedés és sérülés elhárítható.

7. Az ember környezetében tartott állat tartásával felhagyni nem szabad, az állat előzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

8. Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat elírását megsérti, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.

9. A baromfi és sertés ágazatban a jogszabályokban meghatározott, kötelező követelményeken túl vállalt állatjóléti kritériumok teljesítése esetén az állattartó állatjóléti támogatásra tarthat igényt. Ilyen kritérium például a nagyobb férőhely, az ivóvíz minőségű víz, a sérülések elkerülése.

 

32) Milyen pályázati lehetőségeket nyújt az Agrármarketing Centrum a kistermelők számára helyi termékeik megismertetésére?

Az Agrármarketing Centrum (AMC) pályázati felhívást tesz közzé a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy használati jogának elnyerésére. A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) program a Nyugat-Európában a 90-es években indult Euroterroirs (Európa Vidékei) program hazai adaptációja. A kétéves gyűjtőmunka eredményeként 2000. december 31-én megszületett HÍR gyűjteményben 300 jellegzetesen magyar, illetve különleges regionális élelmiszeripari termék, illetve növény- és állatfajta szakmai-történeti leírása található.

A kiadvány az AMC honlapjáról (www.amc.hu) letölthető. A pályázat beadására jogosultak olyan termelők, előállítók vagy olyan termelői csoportosulások (közösségek, civil szervezetek, szakmai érdekképviseletek stb.), amelyek a HÍR gyűjteményben  szereplő vagy a HÍR gyűjtemény követelményrendszerének megfelelő hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket állítanak elő.

Pályázat a HÍR gyűjteményben szereplőtermékek esetében - I. típusú pályázat:

Feltétel: a termék szerepel a HÍR gyűjteményben és az ott meghatározott termékleírás alapján kerül előállításra.

Pályázat a HÍR gyűjteményben nem szereplőtermékek esetében - II. típusú pályázat:

Feltétel: a termék nem szerepel a HÍR gyűjteményben, de megfelel az alábbi követelményrendszernek:

a) dokumentált történelmi múlt, legalább kétgenerációs (50 éves) ismertség,

b) hagyományos előállítási mód,

c) adott tájegységhez (település, régió stb.) való kötődés,

d) előállításának legalább egy eleme helyi, speciális tudáson alapul,

e) ismertség (legalább az előállítási körzetben),

f) a mai napig létezik mind az előállítás, mind a forgalmazás.

A pályázat a következő termékcsoportokra terjed ki:

Gabonafélék; malomipari termékek; termesztett, friss vagy feldolgozott gyümölcs; termesztett, friss vagy feldolgozott zöldség; húsok, húskészítmények, tojás; fűszernövények, ízesítők; halászati termékek; olajok és zsírok; tejtermékek; sütőipari termékek; édesipari termékek; száraztészták; cukrászati termékek; italok (borokat, ásványvizeket kivéve); egyebek (pl. méz).

A védjegyhasználat közvetlen lehetőségei:

Az eredményes pályázó a pályázati felhívásnak megfelelőtermék(ek) esetében jogosulttá válik a HÍR védjegynek az általa előállított terméken, annak csomagolásán, illetve a kapcsolódó reklámanyagokon való feltüntetésére. Az AMC mindenkori költségvetése függvényében, a közösségi marketing programja keretében szerveződő HÍR kiállítások, rendezvények alkalmával kiemelt helyet biztosít a védjegyhasználati jogot elnyert termelőknek, előállítóknak és csoportosulásoknak termékeik bemutatására, bizonyos esetekben árusítására. Továbbá az élelmiszerforgalmazókkal közösen értékesítés ösztönző akciókat szervez a HÍR védjegyes termékeknek a fogyasztók minél szélesebb körével való megismertetésére. A védjegyhasználó a HÍR védjegyet díjmentesen használhatja. A pályázás részletes feltételei és a pályázati dokumentumok, azaz a jelentkezési lap, a termékleírás minta, valamint egy korábbi sikeres pályázat termékleírása az AMC honlapjáról (www.amc.hu) letölthető.

 

A Tolna megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
címe: 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 7.
Tel.: 06-74/529-869
Fax.: 06-74/415-688
E-mail: tolna@mgszh.gov.hu

 

Fogalmak

 

Elsődleges termelés: elsődleges termékek előállítása, termesztése vagy tenyésztése, beleértve a termés betakarítását, a fejést és a haszonállat-tenyésztést az állatok levágásáig. Ugyancsak ide tartozik a vadászat és a halászat, valamint a vadon élőtermékek betakarítása;

Alaptermék: elsődleges termelésből származó termékek, beleértve a termőföldből, állattenyésztésből, vadászatból és halászatból származó termékeket;

Feldolgozatlan termék: olyan élelmiszerek, amelyeken még nem végeztek feldolgozást, és ide tartoznak a szétválasztott, részekre osztott, elvágott, szeletelt, kicsontozott, darált, megnyúzott, őrölt, vágott, tisztított, darabolt, kifejtett, tört, hűtött, fagyasztott, mélyfagyasztott vagy kiolvasztott élelmiszerek;

Feldolgozott termék: a feldolgozatlan termékek feldolgozásából származó élelmiszerek. Ezek a termékek tartalmazhatnak olyan összetevőket, amelyek az előállításukhoz szükségesek, vagy különleges tulajdonságokat adnak nekik.

Húskészítmény: feldolgozott termékek, amelyek a hús feldolgozásából vagy az ilyen feldolgozott termékek további feldolgozásából származnak, és amelyek vágási felülete azt mutatja, hogy a termék már nem rendelkezik a friss hús tulajdonságaival.

Baromfi: tenyésztett madarak, beleértve azokat, amelyek nem tekinthetők háziállatnak, de amelyeket háziállatként tenyésztenek, kivéve a futómadarakat;

Nyúlféle: mezei és üregi nyulak és rágcsálók;

Kistermelő gazdaságában nevelt állat: olyan állat, amelyet a kistermelőa levágást közvetlenül megelőzően születésétől vagy kikelésétől kezdve, vagy baromfi esetében legalább 3 hét, nyúlfélék esetében legalább 4 hét, sertés, szarvasmarha, juh, kecske, strucc és emu esetében legalább 3 hónap időtartam alatt a gazdaságában nevelt;

Végső fogyasztó: egy élelmiszer utolsó fogyasztója, aki nem egy élelmiszeripari vállalkozás tevékenysége során használja fel az élelmiszert;

Régión belüli: a kistermelőgazdaságának helye, illetve a termék-előállítás helye szerinti megyében lévő, valamint budapesti;

Gazdaság helye: az élelmiszer-termelőállat tartásával és az élelmezés céljára termesztett növények termesztésével összefüggőgazdasági udvar, illetve a termék-előállítás helye;

Falusi vendégasztal: falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra a gazdaság helyén;

Rendezvény: olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény – ide nem értve a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló kormányrendelet szerinti alkalmi és ünnepi vásárokat –, amelyen nem a kiskereskedelmi tevékenység a fı cél, de az a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és ott a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak, ideértve a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett étkeztetést, illetve italszolgáltatást.

Biztonságos hőkezelés: az a hőkezelési eljárás (sütés, főzés), amely legalább 2 percen keresztül tartó 72 °C-os maghőmérsékletet, vagy valamennyi ponton legalább 75 °C-t biztosít.”

 

Dokumentumok

 

I. melléklet. A kistermelő által végezhető szolgáltatások

 

1. füstölés (a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helyén)
2. aszalás, szárítás, őrlés (a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helyén)
3. állat vágása és húsának feldolgozása (megfelelően kialakított hely a falusi vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén)
4. ételkészítés, beleértve kenyér, tészta, befıtt, lekvár, pogácsa (megfelelően kialakított hely a falusi vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén)
5. terménytisztítás (a szolgáltatást igénybe vevő kistermelő gazdaságának helyén)
6. olajos magvak (olajütés) és gyümölcsök, zöldségek préselése, pasztörizálása (a szolgáltatást igénybe vevő kistermelő gazdaságának helyén)

 

II. melléklet. Hatósági állatorvosi bizonyítvány

 

az állati eredetű termékek kistermelői termeléséhez, előállításához, illetve feldolgozásához

Ügyiratszám:

Kistermelő regisztrációs száma: ................................................................................................

Kistermelő neve, címe: ..............................................................................................................

Gazdaság helye: ........................................................................................................................

Értékesíthető alaptermékek köre: ..............................................................................................

...................................................................................................................................................

Értékesíthető alaptermék feldolgozásából származó termékek köre: .........................................

..........................................................................................................................................

Értékesítés területe: ..............................................................................................................

Hatósági állatorvos neve: ......................................................................................................

Igazolom, hogy az állatállomány részt vesz a kötelezően előírt mentesítési programban, illetve a tejtermelőállomány gümőkór és brucellózis mentes.*

Ezen igazolás a kiállítástól számított 1 évig érvényes, a kistermelő kérelmére évente meghosszabbítható.

20... év ......................... hónap ....... nap

P. H.

...............................................

hatósági állatorvos

* Értelemszerűen alkalmazandó.

 

III. melléklet. Hússzállítási igazolás

 

kistermelő által levágott vagy levágatott állatok húsához

Ügyiratszám:

Kistermelő neve, címe: ..............................................................................................................

Gazdaság helye: ........................................................................................................................

A levágott állat faja, kora hónapban:* ................................

Az állat egyedi azonosítójának száma:* ................................

Értékesíteni kívánt termék megnevezése: .................................................................................

Értékesíteni kívánt termék mennyisége: ...................................................................................

Értékesítés helye: ......................................................................................................................

Vágás helyének neve, címe és nyilvántartási/engedély száma: ................................................

.........................................................................................................................................

Alulírott állatorvos igazolom, hogy az állatokat a levágás alkalmával megvizsgáltam, a kötelező laboratóriumi vizsgálatokat elvégeztettem, és a vizsgált állatok húsát emberi fogyasztásra alkalmasnak találtam.

Érvényesség: kiállítástól számított 3 nap, az előírt tárolási, szállítási és értékesítési feltételek esetén.

Jogosult/hatósági állatorvos neve (nyomtatott betűvel): ..................................................

..................................................................................................................................

Jogosult állatorvos magánállatorvosi bélyegzőjének száma:** ................................................

20…... év ......................... hónap ....... nap

P. H.

...............................................

állatorvos

* Szarvasmarha, sertés, juh, kecske vágása esetén kell kitölteni.

** Értelemszerűen alkalmazandó.

 

IV. melléklet. A bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező adattartalma

 

I. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai

1. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye;

2. a kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma, illetve a

kistermelő regisztrációs száma;

3. a kereskedő statisztikai száma;

4. a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység helye az alábbiak szerint:

4.1. a kereskedelmi tevékenység címe (több helyszín esetében címek),

4.2. mozgóbolt esetében a működési terület és az útvonal jegyzéke,

4.3. üzleten kívüli kereskedés és csomagküldő kereskedelem esetében a működési terület jegyzéke, a működési területével érintett települések, vagy - ha a tevékenység egy egész megyére vagy az ország egészére kiterjed - a megye, illetve az országos jelleg megjelölése;

5. a kereskedelmi tevékenység helye szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formája a Kertv. 3. § (4) bekezdése szerint;

6. amennyiben a kereskedelmi tevékenység üzletben történik, az üzlet

6.1. a napi/heti nyitva tartási ideje,

6.2. tulajdonosa,

6.3. címe, helyrajzi száma,

6.4. használatának jogcíme,

6.5. elnevezése,

6.6. alapterülete (m2),

6.7. vendéglátó üzlet esetén befogadóképessége,

6.8. a 25. § (4) bekezdés szerinti esetben a vásárlók könyve nyomtatvány azonosító adatai és használatba vételének időpontja;

7. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt

7.1. termékek megnevezése és sorszáma a 6. melléklet alapján, illetve ebből

7.2. a Jöt. 3. § (2) bekezdése szerinti termékek;

8. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege:

8.1. kereskedelmi ügynöki tevékenység (Kertv. 2. § 10. pont)

8.2. kiskereskedelem (Kertv. 2. § 13. pont), megjelölve a vendéglátást (Kertv. 2. § 30. pont), amennyiben ilyen tevékenységet folytat,

8.3. nagykereskedelem (Kertv. 2. § 18. pont);

9. a kereskedő nyilatkozata kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban arról, hogy

9.1. kíván-e szeszesital-kimérést folytatni, illetve

9.2. kíván-e az üzletben a 22. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytatni.

 

II. Csatolt okiratok

 

1. nem a kérelmező tulajdonában lévőüzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével);

2. haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező- a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat;

3. közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat.

 

III. Keltezés, a bejelentő aláírása (bélyegzője)

A teljes dokumentum letölthető változatban itt érhető el

Vissza a hírek főoldalra

• « előző oldal
• következő oldal »